Sugárzás Átalakító
Sugárzási egységátváltó: A Gray, Sievert, Becquerel, Curie és Röntgen megértése - Teljes útmutató a sugárbiztonsághoz
A sugárzás az űrben terjedő energia – a Földet bombázó kozmikus sugaraktól a röntgensugarakig, amelyek segítenek az orvosoknak a tested belsejébe látni. A sugárzási egységek megértése kritikus fontosságú az egészségügyi szakemberek, nukleáris dolgozók és bárki számára, aki aggódik a sugárbiztonság miatt. De itt van, amit a legtöbb ember nem tud: négy teljesen különböző típusú sugárzásmérés létezik, és abszolút nem lehet közöttük átváltani további információk nélkül. Ez az útmutató elmagyarázza az elnyelt dózist (Gray, rad), az egyenértékdózist (Sievert, rem), a radioaktivitást (Becquerel, Curie) és az expozíciót (Röntgen) – átváltási képletekkel, valós példákkal, lenyűgöző történelemmel és biztonsági irányelvekkel.
Mi a sugárzás?
A sugárzás az űrön vagy anyagon keresztül haladó energia. Lehet elektromágneses hullám (mint a röntgensugarak, gammasugarak vagy a fény) vagy részecske (mint az alfa-részecskék, béta-részecskék vagy neutronok). Amikor a sugárzás áthalad az anyagon, energiát adhat le és ionizációt okozhat – elektronokat szakíthat le az atomokról.
Az ionizáló sugárzás típusai
Alfa-részecskék (α)
Hélium atommagok (2 proton + 2 neutron). Papír vagy bőr megállítja. Lenyelve/belélegezve nagyon veszélyes. Q-faktor: 20.
Behatolás: Alacsony
Veszély: Magas belső veszély
Béta-részecskék (β)
Nagy sebességű elektronok vagy pozitronok. Műanyag, alumíniumfólia megállítja. Közepes áthatolóképesség. Q-faktor: 1.
Behatolás: Közepes
Veszély: Mérsékelt veszély
Gammasugarak (γ) és röntgensugarak
Nagy energiájú fotonok. Ólomra vagy vastag betonra van szükség a megállításukhoz. A legáthatolóbbak. Q-faktor: 1.
Behatolás: Magas
Veszély: Külső expozíciós veszély
Neutronok (n)
Semleges részecskék nukleáris reakciókból. Víz, beton megállítja. Változó Q-faktor: 5-20 az energiától függően.
Behatolás: Nagyon magas
Veszély: Súlyos veszély, aktiválja az anyagokat
Mivel a sugárzás hatásai mind a leadott fizikai energiától, mind az okozott biológiai károsodástól függnek, különböző mérési rendszerekre van szükségünk. Egy mellkasröntgen és a plutóniumpor ugyanazt az elnyelt dózist (Gray) adhatja le, de a biológiai károsodás (Sievert) óriási mértékben különbözik, mivel a plutóniumból származó alfa-részecskék 20-szor károsabbak energi egységenként, mint a röntgensugarak.
Memóriasegédek és gyorsreferencia
Gyors fejszámolás
- **1 Gy = 100 rad** (elnyelt dózis, könnyen megjegyezhető)
- **1 Sv = 100 rem** (egyenértékdózis, ugyanaz a minta)
- **1 Ci = 37 GBq** (aktivitás, pontosan a definíció szerint)
- **Röntgensugarak esetén: 1 Gy = 1 Sv** (Q faktor = 1)
- **Alfa-részecskék esetén: 1 Gy = 20 Sv** (Q faktor = 20, 20-szor károsabb)
- **Mellkasröntgen ≈ 0,1 mSv** (jegyezze meg ezt a viszonyítási pontot)
- **Éves háttérsugárzás ≈ 2,4 mSv** (globális átlag)
A négy kategória szabályai
- **Elnyelt dózis (Gy, rad):** Fizikai energia lerakódás, biológia nélkül
- **Egyenértékdózis (Sv, rem):** Biológiai károsodás, tartalmazza a Q faktort
- **Aktivitás (Bq, Ci):** Radioaktív bomlási sebesség, nem expozíció
- **Expozíció (R):** Régi egység, csak röntgensugarakra levegőben, ritkán használatos
- **Soha ne váltson át a kategóriák között** fizikai számítások nélkül
Sugárzásminőségi (Q) faktorok
- **Röntgen- és gammasugarak:** Q = 1 (tehát 1 Gy = 1 Sv)
- **Béta-részecskék:** Q = 1 (elektronok)
- **Neutronok:** Q = 5-20 (energiától függő)
- **Alfa-részecskék:** Q = 20 (a legkárosabb Gy-enként)
- **Nehéz ionok:** Q = 20
Kritikus hibák, amelyeket el kell kerülni
- **Soha ne feltételezze, hogy Gy = Sv** a sugárzás típusának ismerete nélkül (csak röntgen-/gammasugarak esetén igaz)
- **Nem lehet Bq-t Gy-re átváltani** izotóp, energia, geometria, idő, tömeg adatok nélkül
- **A Röntgen CSAK X/gamma sugárzásra vonatkozik levegőben** — nem működik szövetre, alfa-, béta-, neutronrészecskékre
- **Ne keverje össze a radot (dózis) a raddal (szög mértékegysége)** — teljesen mások!
- **Aktivitás (Bq) ≠ Dózis (Gy/Sv)** — a magas aktivitás nem jelent magas dózist a geometria nélkül
- **1 mSv ≠ 1 mGy**, hacsak nem Q=1 (röntgensugarak esetén igen, neutronok/alfa esetén NEM)
Gyors átváltási példák
Megdöbbentő tények a sugárzásról
- Évente körülbelül 2,4 mSv sugárzást kap csak természetes forrásokból – főként az épületekben lévő radongázból
- Egyetlen mellkasröntgen 40 banán megevésével egyenértékű sugárterhelést jelent (mindkettő ~0,1 mSv)
- Az ISS űrhajósai 60-szor több sugárzást kapnak, mint a Földön élő emberek – körülbelül 150 mSv/év
- Marie Curie évszázados jegyzetfüzetei még mindig túl radioaktívak ahhoz, hogy hozzájuk érjenek; ólommal bélelt dobozokban tárolják őket
- Napi egy doboz cigaretta elszívása 160 mSv/év sugárterhelésnek teszi ki a tüdőt – a dohányban lévő polónium-210 miatt
- A gránit munkalapok sugárzást bocsátanak ki – de 6 évig kellene rajtuk aludnia ahhoz, hogy egy mellkasröntgennel egyenértékű dózist kapjon
- A Föld legradioaktívabb helye nem Csernobil – hanem egy uránbánya Kongóban, ahol a szintek 1000-szeresét érik el a normálisnak
- Egy parttól-partig tartó repülőút (0,04 mSv) 4 órányi normál háttérsugárzásnak felel meg
Miért NEM válthat át e négy egységtípus között
A sugárzásmérések négy kategóriára oszlanak, amelyek teljesen különböző dolgokat mérnek. A Gray Sievertre, vagy a Becquerel Gray-re való átváltása további információk nélkül olyan, mintha mérföld/órát próbálnánk hőmérsékletre átváltani – fizikailag értelmetlen és orvosi kontextusban potenciálisan veszélyes.
Soha ne kísérelje meg ezeket az átváltásokat szakmai környezetben anélkül, hogy konzultálna a sugárvédelmi protokollokkal és képzett egészségügyi fizikusokkal.
A négy sugárzási mennyiség
Elnyelt dózis
Anyagban lerakódott energia
Egységek: Gray (Gy), rad, J/kg
A szövet kilogrammonként elnyelt sugárzási energia mennyisége. Tisztán fizikai – nem veszi figyelembe a biológiai hatásokat.
Példa: Mellkasröntgen: 0,001 Gy (1 mGy) | CT-vizsgálat: 0,01 Gy (10 mGy) | Halálos dózis: 4-5 Gy
- 1 Gy = 100 rad
- 1 mGy = 100 mrad
- 1 Gy = 1 J/kg
Egyenértékdózis
Biológiai hatás a szövetre
Egységek: Sievert (Sv), rem
A sugárzás biológiai hatása, figyelembe véve az alfa-, béta-, gamma- és neutronsugárzás különböző típusai által okozott eltérő károsodást.
Példa: Éves háttérsugárzás: 2,4 mSv | Mellkasröntgen: 0,1 mSv | Foglalkozási határérték: 20 mSv/év | Halálos: 4-5 Sv
- 1 Sv = 100 rem
- Röntgensugarak esetén: 1 Gy = 1 Sv
- Alfa-részecskék esetén: 1 Gy = 20 Sv
Radioaktivitás (Aktivitás)
Radioaktív anyag bomlási sebessége
Egységek: Becquerel (Bq), Curie (Ci)
Másodpercenként bomló radioaktív atomok száma. Megmondja, mennyire 'radioaktív' egy anyag, NEM azt, hogy mennyi sugárzást kap.
Példa: Emberi test: 4,000 Bq | Banán: 15 Bq | PET-vizsgálat nyomjelzője: 400 MBq | Füstérzékelő: 37 kBq
- 1 Ci = 37 GBq
- 1 mCi = 37 MBq
- 1 µCi = 37 kBq
Expozíció
Ionizáció levegőben (csak röntgen-/gammasugarak)
Egységek: Röntgen (R), C/kg
A röntgen- vagy gammasugarak által a levegőben keltett ionizáció mennyisége. Régebbi mérés, ma már ritkán használják.
Példa: Mellkasröntgen: 0,4 mR | Fogászati röntgen: 0,1-0,3 mR
- 1 R = 0,000258 C/kg
- 1 R ≈ 0,01 Sv (durva közelítés)
Átváltási képletek - Hogyan váltsuk át a sugárzási egységeket
A négy sugárzási kategória mindegyikének megvannak a saját átváltási képletei. CSAK egy kategórián belül válthat át, soha nem a kategóriák között.
Elnyelt dózis átváltások (Gray ↔ rad)
Alapegység: Gray (Gy) = 1 joule per kilogramm (J/kg)
| Honnan | Hová | Képlet | Példa |
|---|---|---|---|
| Gy | rad | rad = Gy × 100 | 0,01 Gy = 1 rad |
| rad | Gy | Gy = rad ÷ 100 | 100 rad = 1 Gy |
| Gy | mGy | mGy = Gy × 1,000 | 0,001 Gy = 1 mGy |
| Gy | J/kg | J/kg = Gy × 1 (azonos) | 1 Gy = 1 J/kg |
Gyors tipp: Ne feledje: 1 Gy = 100 rad. Az orvosi képalkotás gyakran használ milligray-t (mGy) vagy cGy-t (centigray = rad).
Gyakorlati: Mellkasröntgen: 0,001 Gy = 1 mGy = 100 mrad = 0,1 rad
Egyenértékdózis átváltások (Sievert ↔ rem)
Alapegység: Sievert (Sv) = Elnyelt dózis (Gy) × Sugárzási súlyozó tényező (Q)
A Gray (elnyelt) Sievert-re (egyenérték) való átváltásához szorozza meg Q-val:
| Sugárzástípus | Q faktor | Képlet |
|---|---|---|
| Röntgensugarak, gammasugarak | 1 | Sv = Gy × 1 |
| Béta-részecskék, elektronok | 1 | Sv = Gy × 1 |
| Neutronok (energiától függ) | 5-20 | Sv = Gy × 5-től 20-ig |
| Alfa-részecskék | 20 | Sv = Gy × 20 |
| Nehéz ionok | 20 | Sv = Gy × 20 |
| Honnan | Hová | Képlet | Példa |
|---|---|---|---|
| Sv | rem | rem = Sv × 100 | 0,01 Sv = 1 rem |
| rem | Sv | Sv = rem ÷ 100 | 100 rem = 1 Sv |
| Sv | mSv | mSv = Sv × 1,000 | 0,001 Sv = 1 mSv |
| Gy (röntgen) | Sv | Sv = Gy × 1 (Q=1 esetén) | 0,01 Gy röntgen = 0,01 Sv |
| Gy (alfa) | Sv | Sv = Gy × 20 (Q=20 esetén) | 0,01 Gy alfa = 0,2 Sv! |
Gyors tipp: Ne feledje: 1 Sv = 100 rem. Röntgen- és gammasugarak esetén 1 Gy = 1 Sv. Alfa-részecskék esetén 1 Gy = 20 Sv!
Gyakorlati: Éves háttérsugárzás: 2,4 mSv = 240 mrem. Foglalkozási határérték: 20 mSv/év = 2 rem/év.
Radioaktivitás (Aktivitás) átváltások (Becquerel ↔ Curie)
Alapegység: Becquerel (Bq) = 1 radioaktív bomlás másodpercenként (1 dps)
| Honnan | Hová | Képlet | Példa |
|---|---|---|---|
| Ci | Bq | Bq = Ci × 3,7 × 10¹⁰ | 1 Ci = 37 GBq (pontosan) |
| Bq | Ci | Ci = Bq ÷ (3,7 × 10¹⁰) | 37 GBq = 1 Ci |
| mCi | MBq | MBq = mCi × 37 | 10 mCi = 370 MBq |
| µCi | kBq | kBq = µCi × 37 | 1 µCi = 37 kBq |
| Bq | dpm | dpm = Bq × 60 | 100 Bq = 6,000 dpm |
Gyors tipp: Ne feledje: 1 Ci = 37 GBq (pontosan). 1 mCi = 37 MBq. 1 µCi = 37 kBq. Ezek LINEÁRIS átváltások.
Gyakorlati: PET-vizsgálat nyomjelzője: 400 MBq ≈ 10,8 mCi. Füstérzékelő: 37 kBq = 1 µCi.
NEM LEHET Bq-t Gy-re átváltani anélkül, hogy ismernénk: az izotóp típusát, a bomlási energiát, a geometriát, az árnyékolást, az expozíciós időt és a tömeget!
Expozíciós átváltások (Röntgen ↔ C/kg)
Alapegység: Coulomb per kilogramm (C/kg) - ionizáció levegőben
| Honnan | Hová | Képlet | Példa |
|---|---|---|---|
| R | C/kg | C/kg = R × 2,58 × 10⁻⁴ | 1 R = 0,000258 C/kg |
| C/kg | R | R = C/kg ÷ (2,58 × 10⁻⁴) | 0,000258 C/kg = 1 R |
| R | mR | mR = R × 1,000 | 0,4 R = 400 mR |
| R | Gy (kb. levegőben) | Gy ≈ R × 0,0087 | 1 R ≈ 0,0087 Gy levegőben |
| R | Sv (durva becslés) | Sv ≈ R × 0,01 | 1 R ≈ 0,01 Sv (nagyon durva!) |
Gyors tipp: A Röntgen CSAK röntgen- és gammasugarakra vonatkozik LEVEGŐBEN. Ma már ritkán használják – a Gy és Sv váltotta fel.
Gyakorlati: Mellkasröntgen a detektornál: ~0,4 mR. Ez azt jelzi, hogy a röntgengép működik-e, nem a páciens dózisát!
Az expozíció (R) csak a levegő ionizációját méri. Nem alkalmazható szövetre, alfa-, béta- vagy neutronrészecskékre.
A sugárzás felfedezése
1895 — Wilhelm Röntgen
Röntgensugarak
Késő este dolgozva Röntgen észrevette, hogy egy fluoreszkáló ernyő világít a szoba másik végében, annak ellenére, hogy a katódsugárcsöve le volt takarva. Az első röntgenkép: felesége keze, látható csontokkal és jegygyűrűvel. Felkiáltott: 'Láttam a halálomat!' Elnyerte az első fizikai Nobel-díjat (1901).
Egy éjszaka alatt forradalmasította az orvostudományt. 1896-ra az orvosok világszerte röntgensugarakat használtak a golyók megtalálására és a törött csontok helyreigazítására.
1896 — Henri Becquerel
Radioaktivitás
Uránsókat hagyott egy becsomagolt fotólemezen egy fiókban. Napokkal később a lemez elhomályosodott – az urán spontán sugárzást bocsátott ki! Megosztotta az 1903-as Nobel-díjat a Curie-kel. Véletlenül megégette magát, amikor radioaktív anyagokat hordott a mellényzsebében.
Bebizonyította, hogy az atomok nem oszthatatlanok – spontán módon széteshetnek.
1898 — Marie és Pierre Curie
Polónium és Rádium
Több tonna szurokércet dolgoztak fel kézzel egy hideg párizsi fészerben. Felfedezték a polóniumot (Lengyelországról elnevezve) és a rádiumot (sötétben kéken világít). Egy üvegcsényi rádiumot tartottak az ágyuk mellett, 'mert olyan szép éjszaka'. Marie fizikai ÉS kémiai Nobel-díjat is nyert – az egyetlen személy, aki két tudományágban is győzött.
A rádium a korai rákterápia alapjává vált. Marie 1934-ben halt meg sugárzás okozta aplasztikus anémiában. Jegyzetfüzetei még mindig túl radioaktívak ahhoz, hogy hozzájuk érjenek – ólommal bélelt dobozokban tárolják őket.
1899 — Ernest Rutherford
Alfa- és béta-sugárzás
Felfedezte, hogy a sugárzás különböző áthatolóképességű típusokban létezik: alfa (papír állítja meg), béta (tovább hatol), gamma (1900-ban Villard fedezte fel). 1908-ban kémiai Nobel-díjat nyert.
Megalapozta az atommag szerkezetének és az egyenértékdózis (Sievert) modern koncepciójának megértését.
Sugárzási dózisok viszonyítási pontjai
| Forrás / Aktivitás | Jellemző dózis | Kontextus / Biztonság |
|---|---|---|
| Egy banán elfogyasztása | 0,0001 mSv | Banán egyenértékdózis (BED) a K-40-ből |
| Valaki mellett alvás (8 óra) | 0,00005 mSv | A test K-40-et, C-14-et tartalmaz |
| Fogászati röntgen | 0,005 mSv | 1 napnyi háttérsugárzás |
| Repülőtéri testszkenner | 0,0001 mSv | Kevesebb, mint egy banán |
| Repülőút NY-LA (oda-vissza) | 0,04 mSv | Kozmikus sugarak magasan |
| Mellkasröntgen | 0,1 mSv | 10 nap háttérsugárzás |
| Denverben élés (1 plusz év) | 0,16 mSv | Nagy magasság + gránit |
| Mammográfia | 0,4 mSv | 7 hét háttérsugárzás |
| Fej CT-vizsgálat | 2 mSv | 8 hónap háttérsugárzás |
| Éves háttérsugárzás (globális átlag) | 2,4 mSv | Radon, kozmikus, földi, belső |
| Mellkas CT | 7 mSv | 2,3 év háttérsugárzás |
| Has CT | 10 mSv | 3,3 év háttérsugárzás = 100 mellkasröntgen |
| PET-vizsgálat | 14 mSv | 4,7 év háttérsugárzás |
| Foglalkozási határérték (éves) | 20 mSv | Sugárzással dolgozók, 5 évre átlagolva |
| Dohányzás 1,5 doboz/nap (éves) | 160 mSv | Polónium-210 a dohányban, tüdődózis |
| Akut sugárbetegség | 1,000 mSv (1 Sv) | Hányinger, fáradtság, vérsejtszám csökkenés |
| LD50 (50%-os halálozás) | 4,000-5,000 mSv | Halálos dózis 50%-ra kezelés nélkül |
Valós sugárdózisok
Természetes háttérsugárzás (elkerülhetetlen)
Éves: 2,4 mSv/év (globális átlag)
Radongáz az épületekben
1,3 mSv/év (54%)
Helytől függően 10-szeres eltérés lehet
Kozmikus sugarak az űrből
0,3 mSv/év (13%)
A magassággal nő
Földi (kőzetek, talaj)
0,2 mSv/év (8%)
A gránit többet sugároz
Belső (étel, víz)
0,3 mSv/év (13%)
Kálium-40, szén-14
Orvosi képalkotó dózisok
| Eljárás | Dózis | Egyenérték |
|---|---|---|
| Fogászati röntgen | 0,005 mSv | 1 nap háttérsugárzás |
| Mellkasröntgen | 0,1 mSv | 10 nap háttérsugárzás |
| Mammográfia | 0,4 mSv | 7 hét háttérsugárzás |
| Fej CT | 2 mSv | 8 hónap háttérsugárzás |
| Mellkas CT | 7 mSv | 2,3 év háttérsugárzás |
| Has CT | 10 mSv | 3,3 év háttérsugárzás |
| PET-vizsgálat | 14 mSv | 4,7 év háttérsugárzás |
| Szívterheléses teszt | 10-15 mSv | 3-5 év háttérsugárzás |
Mindennapi összehasonlítások
- Egy banán elfogyasztása0,0001 mSv — A 'Banán Egyenértékdózis' (BED)!
- Valaki mellett alvás 8 órán át0,00005 mSv — A testek K-40-et, C-14-et tartalmaznak
- Repülőút NY-ból LA-be (oda-vissza)0,04 mSv — Kozmikus sugarak magasan
- Élet Denverben 1 évig+0,16 mSv — Nagy magasság + gránit
- Napi 1,5 doboz cigaretta elszívása 1 évig160 mSv — Polónium-210 a dohányban!
- Téglaház vs faház (1 év)+0,07 mSv — A tégla rádiumot/tóriumot tartalmaz
Mit tesz a sugárzás a testeddel
| Dose | Effect | Details |
|---|---|---|
| 0-100 mSv | Nincs azonnali hatás | Hosszú távú rákkockázat +0,5% 100 mSv-enként. Az orvosi képalkotás ebben a tartományban gondosan indokolt. |
| 100-500 mSv | Enyhe vérelváltozások | Észlelhető csökkenés a vérsejtekben. Nincsenek tünetek. Rákkockázat +2-5%. |
| 500-1,000 mSv | Enyhe sugárbetegség lehetséges | Hányinger, fáradtság. Teljes felépülés várható. Rákkockázat +5-10%. |
| 1-2 Sv | Sugárbetegség | Hányinger, hányás, fáradtság. Vérsejtszám csökken. A felépülés valószínű kezeléssel. |
| 2-4 Sv | Súlyos sugárbetegség | Súlyos tünetek, hajhullás, fertőzések. Intenzív ellátást igényel. ~50%-os túlélés kezelés nélkül. |
| 4-6 Sv | LD50 (halálos dózis 50%) | Csontvelő-elégtelenség, vérzés, fertőzések. ~10%-os túlélés kezelés nélkül, ~50% kezeléssel. |
| >6 Sv | Általában halálos | Masszív szervkárosodás. Halál napokon-heteken belül, még kezeléssel is. |
ALARA: Amilyen alacsony, amennyire ésszerűen megvalósítható
Idő
Minimalizálja az expozíciós időt
Dolgozzon gyorsan a sugárforrások közelében. Felezze az időt = felezze a dózist.
Távolság
Maximalizálja a távolságot a forrástól
A sugárzás az inverz négyzetes törvényt követi: duplázza a távolságot = ¼ a dózisnak. Lépjen hátra!
Árnyékolás
Használjon megfelelő gátakat
Ólom a röntgen-/gammasugarakhoz, műanyag a bétához, papír az alfához. Beton a neutronokhoz.
Sugárzási mítoszok vs. valóság
Minden sugárzás veszélyes
Ítélet: HAMIS
Folyamatosan ki van téve a természetes háttérsugárzásnak (~2,4 mSv/év) károsodás nélkül. Az orvosi képalkotásból származó alacsony dózisok csekély kockázatot hordoznak, amelyet általában a diagnosztikai előny igazol.
Atomerőmű közelében élni veszélyes
Ítélet: HAMIS
Az atomerőmű közelében élésből származó átlagos dózis: <0,01 mSv/év. A természetes háttérsugárzásból 100-szor több sugárzást kap. A szénerőművek több sugárzást bocsátanak ki (a szénben lévő uránból)!
A repülőtéri szkennerek rákot okoznak
Ítélet: HAMIS
Repülőtéri visszaszóró szkennerek: <0,0001 mSv vizsgálatonként. Egy mellkasröntgennel egyenértékű dózishoz 10 000 vizsgálatra lenne szüksége. Maga a repülés 40-szer több sugárzást ad.
Egy röntgen ártani fog a babámnak
Ítélet: TÚLZÁS
Egyetlen diagnosztikai röntgen: <5 mSv, általában <1 mSv. A magzati károsodás kockázata 100 mSv felett kezdődik. Mégis, tájékoztassa orvosát, ha terhes – leárnyékolják a hasát, vagy alternatívákat használnak.
A Gy-t Sv-re lehet átváltani egyszerűen az egység nevének megváltoztatásával
Ítélet: VESZÉLYES EGYSZERŰSÍTÉS
Csak a röntgen- és gammasugarak esetén igaz (Q=1). Neutronok (Q=5-20) vagy alfa-részecskék (Q=20) esetén szorozni kell a Q faktorral. Soha ne feltételezze, hogy a Q=1 anélkül, hogy ismerné a sugárzás típusát!
A fukusimai/csernobili sugárzás az egész világon elterjedt
Ítélet: IGAZ, DE ELHANYAGOLHATÓ
Igaz, hogy izotópokat észleltek világszerte, de a dózisok a kizárási zónákon kívül csekélyek voltak. A világ nagy része <0,001 mSv-t kapott. A természetes háttérsugárzás 1000-szer magasabb.
Teljes sugárzási egységkatalógus
Elnyelt dózis
| Egység | Szimbólum | Kategória | Megjegyzések / Használat |
|---|---|---|---|
| gray | Gy | Elnyelt dózis | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| milligray | mGy | Elnyelt dózis | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| microgray | µGy | Elnyelt dózis | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| nanogray | nGy | Elnyelt dózis | |
| kilogray | kGy | Elnyelt dózis | |
| rad (elnyelt sugárdózis) | rad | Elnyelt dózis | Régi elnyelt dózis egység. 1 rad = 0,01 Gy = 10 mGy. Még mindig használják az amerikai orvoslásban. |
| millirad | mrad | Elnyelt dózis | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| kilorad | krad | Elnyelt dózis | |
| joule per kilogramm | J/kg | Elnyelt dózis | |
| erg per gramm | erg/g | Elnyelt dózis |
Egyenértékű dózis
| Egység | Szimbólum | Kategória | Megjegyzések / Használat |
|---|---|---|---|
| sievert | Sv | Egyenértékű dózis | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| millisievert | mSv | Egyenértékű dózis | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| microsievert | µSv | Egyenértékű dózis | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| nanosievert | nSv | Egyenértékű dózis | |
| rem (röntgen egyenérték ember) | rem | Egyenértékű dózis | Régi egyenértékdózis egység. 1 rem = 0,01 Sv = 10 mSv. Még mindig használják az USA-ban. |
| millirem | mrem | Egyenértékű dózis | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| microrem | µrem | Egyenértékű dózis |
Radioaktivitás
| Egység | Szimbólum | Kategória | Megjegyzések / Használat |
|---|---|---|---|
| becquerel | Bq | Radioaktivitás | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| kilobecquerel | kBq | Radioaktivitás | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| megabecquerel | MBq | Radioaktivitás | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| gigabecquerel | GBq | Radioaktivitás | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| terabecquerel | TBq | Radioaktivitás | |
| petabecquerel | PBq | Radioaktivitás | |
| curie | Ci | Radioaktivitás | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| millicurie | mCi | Radioaktivitás | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| microcurie | µCi | Radioaktivitás | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| nanocurie | nCi | Radioaktivitás | |
| picocurie | pCi | Radioaktivitás | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| rutherford | Rd | Radioaktivitás | |
| bomlás per másodperc | dps | Radioaktivitás | |
| bomlás per perc | dpm | Radioaktivitás |
Expozíció
| Egység | Szimbólum | Kategória | Megjegyzések / Használat |
|---|---|---|---|
| coulomb per kilogramm | C/kg | Expozíció | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| millicoulomb per kilogramm | mC/kg | Expozíció | |
| microcoulomb per kilogramm | µC/kg | Expozíció | |
| röntgen | R | Expozíció | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| milliröntgen | mR | Expozíció | A leggyakrabban használt egység ebben a kategóriában |
| microröntgen | µR | Expozíció | |
| parker | Pk | Expozíció |
Gyakran ismételt kérdések
Átválthatom a Gray-t Sievert-re?
Csak akkor, ha ismeri a sugárzás típusát. Röntgen- és gammasugarak esetén: 1 Gy = 1 Sv (Q=1). Alfa-részecskék esetén: 1 Gy = 20 Sv (Q=20). Neutronok esetén: 1 Gy = 5-20 Sv (energiától függően). Soha ne feltételezze, hogy a Q=1 ellenőrzés nélkül.
Átválthatom a Becquerelt Gray-re vagy Sievert-re?
Nem, nem közvetlenül. A Becquerel a radioaktív bomlási sebességet (aktivitást) méri, míg a Gray/Sievert az elnyelt dózist méri. Az átváltáshoz szükséges: izotóp típusa, bomlási energia, forrás geometriája, árnyékolás, expozíciós idő és a szövet tömege. Ez egy összetett fizikai számítás.
Miért van négy különböző mérési típus?
Mert a sugárzás hatásai több tényezőtől függenek: (1) a szövetben lerakódott energia (Gray), (2) a különböző sugárzástípusok által okozott biológiai károsodás (Sievert), (3) mennyire radioaktív a forrás (Becquerel), (4) a levegő ionizációjának történelmi mérése (Röntgen). Mindegyik más célt szolgál.
Veszélyes az 1 mSv?
Nem. Az átlagos éves háttérsugárzás globálisan 2,4 mSv. Egy mellkasröntgen 0,1 mSv. A foglalkozási határértékek 20 mSv/év (átlagosan). Az akut sugárbetegség körülbelül 1000 mSv-nél (1 Sv) kezdődik. Az orvosi képalkotásból származó egyszeri mSv-es expozíciók apró rákkockázatot hordoznak, amelyet általában a diagnosztikai előny igazol.
Kerüljem a CT-vizsgálatokat a sugárzás miatt?
A CT-vizsgálatok magasabb dózisokat (2-20 mSv) jelentenek, de életmentőek lehetnek trauma, stroke, rákdiagnózis esetén. Kövesse az ALARA elvét: győződjön meg róla, hogy a vizsgálat orvosilag indokolt, kérdezzen alternatívákról (ultrahang, MRI), kerülje a felesleges vizsgálatokat. Az előnyök általában messze felülmúlják a csekély rákkockázatot.
Mi a különbség a rad és a rem között?
A rad az elnyelt dózist (fizikai energiát) méri. A rem az egyenértékdózist (biológiai hatást) méri. Röntgensugarak esetén: 1 rad = 1 rem. Alfa-részecskék esetén: 1 rad = 20 rem. A rem figyelembe veszi, hogy az alfa-részecskék 20-szor több biológiai kárt okoznak energi egységenként, mint a röntgensugarak.
Miért nem nyúlhatok Marie Curie jegyzetfüzeteihez?
A jegyzetfüzetei, laboratóriumi felszerelései és bútorai rádium-226-tal (felezési ideje 1600 év) szennyezettek. 90 év után is erősen radioaktívak, és ólommal bélelt dobozokban tárolják őket. Hozzáférésükhöz védőfelszerelés és dózismérés szükséges. Évezredekig radioaktívak maradnak.
Veszélyes atomerőmű közelében élni?
Nem. Az atomerőmű közelében élésből származó átlagos dózis: <0,01 mSv/év (monitorokkal mérve). A természetes háttérsugárzás 100-200-szor magasabb (2,4 mSv/év). A szénerőművek több sugárzást bocsátanak ki a szén hamujában lévő urán/tórium miatt. A modern atomerőművek többszörös védőgáttal rendelkeznek.
Teljes Eszköztár
Az összes 71 eszköz elérhető a UNITS-on